Matematika I. (Négyszögek és tulajdonságaik)

Kedveskéim! Új költővel ismerkedünk meg! József Attiláról már alsó tagozatban is tanultatok, néhány verse ismerős. Gondolj például a Mama, az Altató, a Kertész leszek című verseire. 

Most megismeritek az életrajzát is. Olvasd el, és a füzetedbe készíts vázlatot! ( fénykép róla!) Kedd!!!

Ha van módod, szeretném, ha kinyomtatnál néhány képet és beragasztanád a füzetedbe!

Néhány fotót a végén láthattok róla és a családjáról!

József Attila

1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. (1964 óta ezen a napon van Magyarországon a Költészet napja!)

Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. Attila három éves, amikor apja elhagyta őket, állítólag Amerikába ment, de nem hallottak többé róla. A három gyermekével magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani.

Három gyerek: Jolán, Etel, Attila.
Öt évesen menhelyre került, majd Öcsödre nevelőszülőkhöz, és újra a ferencvárosi nyomorgó évek következtek. Már kisgyerekként gyárban dolgozott, hogy segítse anyját.

Édesanyja 1919-ben halt meg, egész életére kihatott anyja elvesztése és a sanyarú gyerekkor.      (többször próbált öngyilkos lenni)

Nővére, Jolán férje, Makai Ödön lett a gyámja. Makón járt gimnáziumba 1920-tól. Gyermekkorában végig alkalmi munkákat végzett. Kis-pap, házi tanító, hajósinas, csősz.

1922-ben a Szépség koldusa című verseskötete megjelent, Juhász Gyula írt ajánlást hozzá. 

A Nyugat költőinek hangján szólalt meg benne, de Petőfi hatása is érezhető. Magántanuló, Budapesten érettségizett le kitűnő eredménnyel.

1924-től a szegedi egyetem bölcsésztudományi karán magyar- francia-filozófia szakon tanult.

A Szeged című lapban megjelenik a Tiszta szívvel című verse, amelynek mondanivalója Horger Antal professzor szerint nem  illett az egyetem eszméjéhez, ezért kizárták vagy önként elhagyta az egyetemet.(mai napig nem tisztázódott) Ezután Bécsben, majd Párizsban tanult. Megismerkedett a modern irányzatokkal, elsősorban a szürrealizmussal. Tanulmányait nem fejezte be.

1925-ben a Nem én kiáltok című kötet jelent meg, mely formabontó, avantgárd. A magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos hatása érezhető rajta.

1927-ben visszatért Budapestre, nem találta a helyét, többnyire állásnélküli. 

Megismerkedett Vágó Mártával, de a köztük lévő társadalmi különbség miatt nem lett tartós a kapcsolat. Önéletrajzában ezt írja: „Egy lányt szerettem, osztálya elragadta tőlem". Ezután egyre inkább nem találta helyét. Magánélete zaklatott, biztos állása nincs.

Jelentkezett a kommunista mozgalomba. Beleszeretett Szántó Juditba. Hat éves kapcsolatuk véget ér, a költőn egyre jobban elhatalmasodik gyomor- és idegbetegsége.

Költészete elfogadásáért is meg kellett küzdenie, kritikusai gyakran félremagyarázták a kihívó, az érzelmeit nyíltan megvalló hangját. Nyugvó pont életében a Szép szó című lap, aminek társszerkesztője és vezéregyénisége lett 1936-ban.

Utolsó éveiben egyre többször szanatóriumi kezelésre szorult, közben két szerelem élménye hat a költőre.  (Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra pszichológusok). Állapota egyre romlott.
1937. december 3.-án Balatonszárszón nővérénél tartózkodott, amikor egy tehervonat halálra gázolta. (mai napig kérdés: véletlen baleset vagy öngyilkosság?)

Verseskötete:

A szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)