Kedves Gyerekek!
József Attila életrajzából tudjuk, hogy nagyon kötődött az
édesanyjához, ugyanakkor nagyon sokat volt tőle távol. Még amikor otthon volt,
nem pedig nevelőszülőknél, a mama munkája miatt keveset voltak együtt. Attila
is eljárt dolgozni kisgyermekként, vizet és forgót árult a moziban, a
lepedőgyárban hatalmas lepedőket hajtogatott, a sínek mellett szenet és fát
szedett össze, ami a tehervonatokról leszóródott, azzal fűtöttek, főztek, stb.
Édesanyja halála nagyon megviselte, felnőttként is visszatérő témája a mama
alakja, kapcsolatuk és a szeretetének hiánya.
Most két verset olvasunk el, és néhány feladatot a füzetben
megoldotok a versekkel kapcsolatban!
Feladatok!
1 1.) Írd
fel a füzetbe a 2 vers címét!
2 2.) Írd le a kérdéseket és válaszolj rájuk!
a a.)
József Attila édesanyját megidéző két verse
alapján foglald össze, mit tudtál meg az asszonyról és életkörülményeiről!
b b.)
A Mama
című versben milyen életszakaszra utal az "én még őszinte ember voltam"
kifejezés? c.) A vers milyen jellemző viselkedésformáit idézi meg ennek az
életkornak? Írd ki az erre utaló szavakat!
c d.)
Mi volt a költő gyermekkorának meghatározó
élménye édesanyjával kapcsolatban, amit mind a Mama, mind az Anyám című versben
felidéz?
d e.)
Keress a két versben olyan sorokat, amelyek
arról árulkodnak, hogy a költő felnőtt korában újraértékelte az édesanyjáról
benne kialakult képet!
3.) Melyik állítások igazak minkét versre?
Írd ki a füzetbe az igazakat! (Segítek:
csak!! 3 állítás igaz mind a 2
versre!)
-József Attila anyjához szólnak.
-Valós életrajzi elemeket tartalmaznak
-Az ég szürkesége és kéksége a
mosónő alakjával és munkájával olvad össze
- A költő
felidézi édesanyja önfeláldozó, nehéz munkáját.
-Siratóversek
-A
költő látomássá bővíti az anya leírását.
- A költő gyerekkori képeket idéz fel.
- A költő felidézi a gyermekkori éhezést
is
-A
költő megszólítja a kizsákmányolt bérmunkásokat.
MAMA
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
1934. október
ANYÁM
A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -
Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -
hogy ők egész fazékkal esznek - -
Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -
és fejük fáj a vasalástól - -
S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -
Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -
A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -
1931. január 6.
Jó munkát kívánok! Maca néni
Megjegyzések
Megjegyzés küldése