Matematika I. (Négyszögek és tulajdonságaik)

Kedves Gyerekek!

József Attila életrajzából tudjuk, hogy nagyon kötődött az édesanyjához, ugyanakkor nagyon sokat volt tőle távol. Még amikor otthon volt, nem pedig nevelőszülőknél, a mama munkája miatt keveset voltak együtt. Attila is eljárt dolgozni kisgyermekként, vizet és forgót árult a moziban, a lepedőgyárban hatalmas lepedőket hajtogatott, a sínek mellett szenet és fát szedett össze, ami a tehervonatokról leszóródott, azzal fűtöttek, főztek, stb. Édesanyja halála nagyon megviselte, felnőttként is visszatérő témája a mama alakja, kapcsolatuk és a szeretetének hiánya.

Most két verset olvasunk el, és néhány feladatot a füzetben megoldotok a versekkel kapcsolatban!

Feladatok!

1          1.)     Írd fel a füzetbe a 2 vers címét!

2          2.)    Írd le a kérdéseket és válaszolj rájuk!

a       a.)     József Attila édesanyját megidéző két verse alapján foglald össze, mit tudtál meg az asszonyról és életkörülményeiről!

b       b.)     A Mama című versben milyen életszakaszra utal az "én még őszinte ember voltam" kifejezés?     c.)   A vers milyen jellemző viselkedésformáit idézi meg ennek az életkornak? Írd ki az erre utaló szavakat!

c       d.)     Mi volt a költő gyermekkorának meghatározó élménye édesanyjával kapcsolatban, amit mind a Mama, mind az Anyám című versben felidéz?

d       e.)    Keress a két versben olyan sorokat, amelyek arról árulkodnak, hogy a költő felnőtt korában újraértékelte az édesanyjáról benne kialakult képet!

3.)  Melyik állítások igazak minkét versre? Írd ki a füzetbe az igazakat! (Segítek: csak!! 3 állítás igaz mind a 2 versre!)

-József Attila anyjához szólnak.

 -Valós életrajzi elemeket tartalmaznak  

-Az ég szürkesége és kéksége a mosónő alakjával és munkájával olvad össze

- A költő felidézi édesanyja önfeláldozó, nehéz munkáját.

-Siratóversek

-A költő látomássá bővíti az anya leírását.

- A költő gyerekkori képeket idéz fel.

- A költő felidézi a gyermekkori éhezést is

-A költő megszólítja a kizsákmányolt bérmunkásokat.

MAMA

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

1934. október

ANYÁM

A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -

Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,

lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -

Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,

a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -

A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -

1931. január 6.

 A feladatot pénteken kérem megoldani és a füzetet lemásolva elküldeni 4 óráig!

Jó munkát kívánok! Maca néni